Ez a 96. OlvasóLista, egy hírlevél, amiben válogatott könyvajánlókat, cikkeket és podcastokat osztok meg veled. Híres Norbi vagyok, ezt a levelet azért kapod, mert feliratkoztál a norberthires.com blogon vagy a Substacken.
Sokat gondolkodtam arról, hogy a nyári könyvekről egyáltalán írjak-e. Egyrészt nem volt egyik sem egy katartikus kötet, nem mellesleg pedig egyiket sem magyarul olvastam, a legtöbbet pedig le sem fordították magyarra.
De aztán csak úgy döntöttem, hogy írok róluk.
Miután már pár éve írtam az OlvasóListát, észrevettem, hogy az alapján választok könyveket, hogy utána melyikről tudok majd minél jobb összefoglalót írni. Egy kaptafára való tényirodalmi és pszichológiai könyvekkel bástyáztam magam körbe és elkezdett munkának érződni az olvasás.
Egy OlvasóListában van helyük a nehéz könyveknek, a száraz tényeknek, de ugyanúgy érdemes helyet hagyni a könnyedebb, néha csak egy polcról véletlenszerűen leemelt kötetnek is. Leginkább az utóbbi kategóriába tartozó könyveket olvastam a nyáron.
The Second Chance Convenience Store
Szerző: Kim Ho-yeon


Barcelonában hagyomány, hogy április 23-án, Szent György napján (ami egyben a születésnapom is) az emberek rózsákat és könyveket ajándékoznak szeretteiknek. Emellett rózsába öltözik a fél város, szépen kipingálják az egyébként is impozáns épületeket, mint a fenti képen látható Casa Battló-t. Irodalmi vonatkozása is van ennek a napnak, ugyanis sok szerző erre a napra időzíti új könyvének megjelenését, a Passeig de Gracia-t pedig széltében és hosszában könyvárusok szállják.
Az egyik ilyen standnál találta meg feleségem egy koreai írói spanyolra lefordított könyvét. Mivel kicsit megcsömörlöttem a nehéz könyvektől, ezért lecsaptam a La asombrosa tienda de la señora Yeom néven futó műre. Fogalmam sem volt miről szól, de szép volt a borítója és ha másnak nem szókincsfejlesztésnek gondoltam jó lesz. Erre az idén olvasott egyik legjobb könyvre találtam.
Egy éjjel-nappali kisbolt idős tulaja munkát ad a pénztárcáját megtaláló hajléktalannak, aki apró lépésenként minden boltba betérő életét megváltoztatja. Ezt mindig az adott vásárló szemszögéből írja le Kim Ho-yeon, amivel még jobban a segítséget kapó személy helyzetébe tudjuk magunkat képzelni.
Fordulatos kis szívet melengető könyv ez, aminek a végére a múltjára nem emlékező főhösünk történetét is megismerhetjük.
Hasonló:
Murakami Haruki: A kormányzó halála
The Hard Thing About Hard Things
Szerző: Ben Horowitz
Ben Horowitz az a16z kockázati tőkebefektető társalapítója, aki ott volt az internet születésénél a Netscape product managereként, majd megalapította a Loudcloud nevű cégét. A dotcomlufi kipukkanása után pivotált és a Loudcloud egyetlen funkciójára építve, Opsware nevű cégével árult nagyvállalati szoftvermegoldásokat.
Annyiszor kihúzták a csávó alól a szőnyeget, hogy azt felfogni is nehéz. Éveken keresztül ellenszélben építette a cégeit, egy olyan környezetben, amikor az ügyfeleinek fele egyik napról a másikra jelentett csődöt.
Minden fejezetet valamilyen rap-számból vett idézettel kezdi Ben Horovitz, amit meglepően ügyesen köt mondanivalójához. Termékfejlesztésről és vállalkozásról szól a könyv.
Nekem azért adott sokat a The Hard Thing About Hard Things, mert nem az acélgyártás hőskorának vállalkozóiról szól, de nem is napjaink válságot nem látott sikertörténeteit énekli meg. Évtizedes munkát foglal össze, amiben bőven voltak hullámvölgyek.
Gondolatok, amik megragadtak:
Mi az, amit nem csinálunk? Egyszerű rámutatni arra, hogy mit csinálunk rosszul, arra viszont sokkal nehezebb rájönni, hogy mi az, amit csinálnunk kellene, de még el sem kezdtük. Különösen igaz ez akkor, amik olyan fába vágjuk a fejszénket, amibe előttünk még soha senki.
Ha a cégünk nem elég jó ahhoz, hogy nyerjen, egyáltalán szükség van-e a létezésére? Az internet hőskorában minden problémára jutott egy tucat cég, ami elég jó megoldást kínált. Horowitz például dolgozott a Netscape-n, ami a korai böngészők közül az egyik legnépszerűbb volt. Viszont ma a legtöbben Chrome-ot használnak, Google a keresőjük, YouTube-on néznek videókat. Vannak alternatívák, de ha azok nem lényegesen jobbak a legjobbnál, akkor labdába sem rúghatnak.
Néha egy szervezetnek nem megoldásra, hanem tisztánlátásra van szüksége. A névtelen üzenőládába Horovitz cégénél az egyik kollégája bedobott egy cetlit, amin az állt, hogy zavarja, hogy sokan káromkodnak a cégnél. Az ugyancsak gyakran káromkodó ügyvezető gyorsan ötletelésbe kezdett hogyan noszogathatná magát és kollégáit kevesebb káromkodásra. Viszont, amikor aludt egyet rá, arra jutott, hogy nem lenne önazonos erre a kihívásra azonnal megoldásokat keresni. Ő szeret káromkodni, olyan vezetőket vett fel akik túlteljesítenek, miközben megesik, hogy káromkodnak. A káromkodás, mégha furcsán is hangzik, a szervezeti kultúra része volt Horovitzéknál. Ahelyett, hogy büntette volna azt, a céges nagygyűlésen kijelentette, hogy az indokolt mennyiségű káromkodás elfogadott a cégénél.
Egy jó termékmenedzser az engineering manager marketing megfelelője. Sok PM-el dolgoztam az utóbbi pár évben és furcsa közös pontjuk volt a munkájukkal nagy hatást kiváltó termékmenedzsereknek, hogy valamilyen marketinges területről fújta őket a szél a termékfejlesztésre. Erre nem is gondoltam míg Horowitz rá nem mutatott.
Ha csak számok alapján vezetsz, feláldozod a jövőt. A rossz UX rossz termékhez vezet. Talán ezért dobja el annyi cég az OKR-ek használatát.
Hasonló:
Messi: Nem király és nem Isten
Szerző: Sebastián Fest
Korábban még nem olvastam egyetlen sportoló életrajzi könyvét sem, pedig elég gazdag műfaj. Csak Messiről tíznél több könyv jelent meg. Ezek közül bogarásztam ki az értékelések alapján leginkább olvasásra érdemeset, ami Sebastián Fest “Misterio Messi”-je volt. Én spanyolul olvastam, de magyarul is kiadták “Messi: Nem király és nem Isten - A világ legjobb futballistája” címen.
Walter Isaacson portréin szocializálódva egy kicsit többre számítottam, de ez nem azt jelenti, hogy ez a Messi-könyv rossz lenne. Nekem hiányzott, hogy a szerzőknek gyakorlatilag semmilyen kapcsolata nem volt sem Messivel, sem a családjával, így a történetek többsége bulvármédiából kivágott szalagcímek és Messi csapattársainak interjún elejtett félmondatai.
Viszont a kezdeteket és a Barcelona előtti időket elég jól fel tudta dolgozni a szerzőpáros, mivel kisemmizett argentín fociügynökök és átvert edzők előszeretettel teregették ki a szennyest. Ahhoz képest, hogy a könyv Messi-ről szól, meglehetősen sokat tudunk meg Pep Guardiola-ról, José Mourinho-ról vagy éppen Ronaldinho-ról is.
Érdekes, hogy a Messi-könyvben idézett számtalan interjú milyen rosszul öregedett. Egy spanyol sportújságíró konkrétan leírta, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy Messi valaha pénz miatt igazoljon el a Barcelonától például a pénzzel kitömött PSG-hez. A valóság rácáfolt erre.
Könnyed, olvasható könyv, de sajnos nem sokkal több.
Hasonló:
Elkezdtem még olvasni John Doerr Mérd, ami számít című könyvét is. Korábban évekig dolgoztam OKR-okkal, de azt gondoltam a felszín alatt több lakozik, mint amit én addig láttam. Vagy valóban nincs több az OKR mögött, vagy csupán a könyv nem tudta átadni rendesen, mindenesetre többszöri elalvás után abbahagytam a könyvet.
Ennyi volt a nyári termés.
Analóg fordulatok: Furcsa folyamatok zajlódnak le a fejemben, ugyanis időközben rákaptam a spanyol napilapok olvasására is. Emellett képeket is csak azért tudtam csatolni a könyvekről, mert az újságosbódé látogatása mellett ismét papír alapú könyveket olvasok. Több év kindle és ipad olvasgatás után egyre kevésbé vonzanak a képernyők és mostanában jobban szeretek papír alapon olvasni.
Vajon egyedül vagyok ezzel így?
Mindenesetre elkezdtem olvasni Ray Dalio Principles For Navigating Big Debt Crises című könyvét (ami egyébként ingyenesen elérhető PDF formátumban). Az utóbbi pár hónapban Ray Dalio körbeturnézta a népszerű amerikai podcastokat (1, 2) elég baljós képet festve a gazdasági kilátásokról. Ez felkeltette a kíváncsiságomat, de ahelyett, hogy felülnék a pánikvonatra, inkább elolvasom a 400 oldalas könyvét, amiben gazdasági ciklusokat elemezve írja le, amit podcastokban 20 perc alatt elmond.
Rég volt közvéleménykutatás a következő OlvasóLista lehetséges témáiról, így most ismét hozzád fordulok:
Minden jót,
Norbi
🎁 A megosztás ajándék
Ha tetszett a mai levél, akkor nincs jobb mondja hálád kifejezésének, mint az, ha megosztod egy ismerősöddel.