Megszoksz vagy megszöksz?
Mankók változáshoz és az első videóm.
Ez az 59. OlvasóLista, egy hírlevél, amiben válogatott könyvajánlókat, cikkeket és podcastokat osztok meg veled. Híres Norbi vagyok, ezt a levelet azért kapod, mert feliratkoztál a norberthires.com blogon.
Hogyan reagálunk a figyelmen kívül hagyhatatlan újdonságokra? Min megyünk keresztül, amikor jelentős változásokat tapasztalunk?
Elisabeth Kubler-Ross ezt a két kérdés válaszolta meg változási görbéjével, amit fennt láthatsz. A svájci pszichiáter modelljével ugyan a gyász öt stádiumát írja le, azonban hasonló utat járunk be más traumák és változások esetében is.
Én jelenleg alkudozok a mesterséges intelligenciával.
Sokáig ignoráltam. Van elég bajom - gondoltam -, hagyjatok békén a ChatGPT-vel.
Utána dühös voltam és felhúzott a sok “13 dolog, amit jobban csinál az AI, mint az emberek” cikk.
Nem fogadtam még el, hogy ez egy nagy változás lesz. Sejtem, készülök, de szkeptikus vagyok még. Viszont jobb félni, mint megijedni alapon beleástam magam a változás témájába.
Múlt héten az innovációk hype-görbéjét beszéltük meg, ma pedig a nyírfaaraszoló lepke változásokhoz való alkalmazkodásáról és a kívánságokat teljesító AI-dzsinnről fogunk beszélni.
Ezen kívül megosztom veletek az első Youtube videómat, amiben 20 kedvenc önfejlesztő könyvemet rangsorolom.
A nyírfaaraszoló lepke és az ipari forradalom
Tudom sokan szkeptikusak vagytok az AI-al kapcsolatban. Jogos felvetés, hogy sokat cikkeztek az elmúlt években a kriptovalutákról, NFT-kről, az iot forradalomról, a metaverzum térnyeréséről, de valahogy a nagy áttörés mindig elmaradt.
Repülő autót ígértek és kaptunk egy taxi applikációt.
A másokhoz való kapcsolódást forradalmasító közösségi média pedig személyre szabott hírdetéseket és görgetésfüggőséget okozott.
A 2016-os “A munka jövője” című tanulmány a World Economic Forumtól négy forradalmi jelentőségű techonógiai váltást különböztet meg, amely jelentős hatással volt az emberek életére.
Szakmák tűntek el, újak jelentek meg és emberek tömegeinek kellett elgondolkodniuk mivel fogják pótolni elértéktelenedő képességeiket.
Ha visszanyúlunk a múltba és megnézzük milyen változások történtek az előző koszakhatárokkor, akkor tanulhatunk valamit, amit legközelebb használhatunk.
Most pedig utazzunk vissza az időben egészen az ipari forradalomig és ismerkedjünk meg a nyírfaaraszoló lepkékkel.
„Nem a legerősebb éli túl …, hanem az, aki jól tud alkalmazkodni.” – Charles Darwin
Az 18. században a nyírfaaraszoló lepkék gyakoriak voltak az Egyesült Királyságban. Az angolul Peppered Moth-nak (borsos molynak) nevezett lepkefajtát kinézetük alapján nevezték el.
Fehér alapon fekete pöttyös nyírfaaraszolókkal találkozhatott a kora 18. századi angol úr/hölgy. Kinézete kapóra is jött a lepkének, mivel vajszínével belesimult az angol vidék színeibe és elrejtőzött ragadozói elöl.
Egy genetikai mutáció miatt fellelhető volt egy fekete szárnyú variációja is a nyírfaaraszoló lepkének, viszont könnyű felismerhetősége miatt sokkal kevesebb fekete lepke élte túl a ragadozókkal való találkozást.
A gőzgép megjelenése viszont megváltoztatta a játékszabályokat.
Az ipari mértékű szennyeződés bekormolta az angol városokat és láthatóvá tette a fakó nyírfaaraszolót. Egyre több ragadozó ért el sikereket a nyírfaaraszolóvadászatban, így rohamosan csökkent a fehér egyedek száma.
Az első fekete nyírfaaraszolót 1848-ban fedezték fel Manchasterben, 1895-re viszont a város nyírfaaraszoló lepkéinek 98%-a már fekete volt. 1
Evolúció a javából.
Az érdekesség a történetben, hogy az eredeti nyírfaaraszoló nem tűnt el, csupán a városokban csökkent minimálisra a számuk. Az angol vidék a 18. században és ma is otthont ad az egykor mindenütt egyeduralkodónak számító fakó nyírfaaraszolónak.
Mit tanulhatunk a nyírfaaraszolóktól?
Bár egy másik korban, de mi is lepkék vagyunk.
Gyorsan kell alkalmazkodnunk.
És régi “szokásaink” eközben nem tűnnek el.
Például a számológép feltalálása óta sem felejtettünk el fejben számolni, vagy a komplex CRM-rendeszerek (ügyfélkapcsolat kezelő rendszerek) korában is vannak Excel táblákban vezetett cégek.
A mesterséges intelligencia által hozott változások is valószínűleg hasonló hatást fognak elérni.
Igen, nagyon jól tud fordítani a mesterséges intelligencia, de attól még megéri nyelveket tanulni.
Igen, átfogalmazza az MI az e-mailedet, de attól érdemes megtanulni helyesen írni (Grammarly már egyébként is fenomenálisan működik jópár éve, mégsem mentek csődbe az írótanfolyamok).
Igen, szép képeket generál a Midjourney, de a művészetnek eddig sem csak gazdaságilag értelmezhető eredményei voltak.
A változási görbének van egy depresszív szakasza.
A mesterséges intelligencia képességei láttán úgy gondoltam nem éri meg nekiállni semmit sem tanulni. Lehet a fenti példákkal csak alkudozok, viszont úgy gondolom, hogy sok ma értékes készség a jövőben is hasznos marad.
Vigyázz mit kívánsz!
A mesterséges intelligencia, mint egy dzsinn
A mesterséges intelligenciáról eddig olvasott legjobb cikkben a szerző egy dzsinnhez hasonlítja a mesterséges intelligenciát.
Visszatérő minta a lámpásból kibújó alakok történeteiben, hogy a dzsinn szerencsés gazdája kíván egy nagyot, azt a dzsinn teljesen máshogy teljesíti, majd a maradék kívánságokat a gazda az eredeti helyzet visszaállítására használja.
Ezekben a sztorikban a probléma nem a pontatlan kívánsággal van (vagyis esetünkben nem ez a lényeg), hanem azzal, hogy energiabefektetés nélkül szeretnénk kivételes eredményeket elérni.
Csavarhatnánk a tanulságot úgy is, hogy az MI miatt érdemes megtanulnunk jól kérdezni, de mielőtt rádsóznám a “99 kérdés, amivel kihozhatod a maximumot a ChatGPT-ből” című könyvemet, inkább a logikusabbnak tűnő vége felöl fogom meg a helyzetet:
Már mindenkinek a kezében van a dzsinnel teli lámpás. A kérdés az, hogyan használjuk valós, energiabefektetést igénylő problémák megoldására.
A hangsúly pedig a valós problémákon van.
Illetve a veszélyeken.
Ennél sokkal kisebb technológiai innovációt is sikerült már nettó negatív hatású termékké duzzasztanunk.
A minél több kattintásra optimalizált és a hirdetők igényeit tűpontos célzással kielégítő közösségi média jó példa erre, ahogy azt Tristan Harris a Társadalmi dilemma dokumentumfilmben megszólalő ex-Googler megjegyzi az MI veszélyeiről szóló beszédében.
A közösségi média esetében mi, emberek veszítettünk.
Felhasználóként csupán az ország másik felében élő középiskolás osztálytársunkkal akartunk beszélgetni. Nem sokat kértünk a kék dzsinntől, viszont az úgy megkavarta a lapokat, hogy a végén álhíreket népszerüsítő, szektáknak kedvező, függőséget okozó applikációt kaptunk.
A mesterséges intelligencia esetében a tét sokkal nagyobb.
A félreértett luditák
Pár technológiai ugrással korábban, a nyírfaaraszoló lepkék bekormolásával egyidőben tűntek fel a gépromboló mozgalom képviselői, a ludditák. A történelmórákról nekem csak az maradt meg, hogy a gonosz ludditák tönkretették a gépeket, de nem sikerül megállítaniuk az ipari forradalmat.
A ludditák nem a gépek ellen, hanem az emberekért küzdöttek.
Az ipari forradalom alatt még magától értetődő volt a gyerekmunka és a 16 órás munkanap éhbérért. Ezek eltörlése nem a gépeket használó gyártulajdonosok jószándékából valósult meg, hanem a kor emberei kényszerítették ki.
A luditáknak nem a gépekkel volt problémájuk, hanem azzal, hogy az egyszerű munkások fizetése csökkent, miközben a gyártulajdonosok profitja az egekbe szökkent. A ludditák a gyermekmunka, az embertelen körülmények és a kizsákmányolás ellen harcoltak.
Ha egy gépeket használó gyártulajdonos megfizette az alkalmazottait, akkor azt békén hagyták a luditák.
Ki aratja le a mesterséges intelligencia gyümölcseit?
Az egyszerű embereknek nem sikerült az ipari forradalmat követő technológiai szintugrásokat a 19. században tapasztalt életszínvonal növekedéshez hasonló előnyre fordítaniuk.
Ahogy Ted Chiang írja:
“A szövegszerkesztő programok az írógépeket váltották le, nem pedig az írókat, a táblázatkezelő programok pedig a papírtáblázatokat, nem pedig a könyvelőket. De a személyi számítógép által okozott megnövekedett személyes termelékenység nem párosult az életszínvonal növekedésével.”
Néha rákattintok pár “hogyan készülj fel a mesterséges intelligencia évtizedére” cikkre. A mai cikk kutatásához pedig időben kicsit visszatekintve elolvastam nagy menedzsment-tanácsadó cégek munkaerőpiaci jövendöléseit és tippjeit az elmúlt évekből.
Szinte semmi sem jött be közülük.
Az automatizációra ítélt kamionsofőrök, és építőipari munkások köszönik szépen jól vannak, helyettük pedig nagyrészt olyan fehérgalléros pozíciók tűnnek el hamarosan, amelyeket egyetlen kutatás sem említett.
A mai cikkek-kutatások szerint két csoport kovácsolhat előnyt az MI térnyeréséből:
A közvetlenül robotokkal dolgozók (robot szerelők, robot irányítók).
Emberi kapcsolatra épülő szakmák képviselói (értékesítők).
Bár kétkedve adok hitelt ezeknek a riportoknak, viszont emberi kobakkal gondolkodva van ráció a felvázolt két jövőképben. A kérdés, hogy mit gondol a mesterséges intelligencia.
Önfejlesztő könyvek rangsora
Hosszú halogatás után sikerült felvennem az első Youtube videómat. A nagy Youtube ökölszabály szerint az első 100 videód rossz lesz, ezért érdemes a 101. videóval kezdeni.
Nekem ez az első videóm, viszont szeretnék többet készíteni és szeretném azokat élvezhetőbbre / értékelhetőbbre formálni.
Ha a videó megnézése után van tipped miben fejlődhetnék, esetleg a blogon olvasottak alapján van olyan könyv, amiről szívesen néznél videós véleményt, esetleg témát javasolnál, akkor kérlek kommentelj, vagy dobj egy választ emailben.
Zárszó
Köszönöm, hogy megtiszteltél figyelmeddel!
Tetszett a mai OlvasóLista?
Oszd meg ismerőseiddel és segítsd több emberhez eljuttatni ezt az apró hírlevelet:
Még nem iratkoztál fel? Azt itt teheted meg:
A visszajelzést ajándék.
👍 Ha tetszett a levél lájkold, írj hozzászólást a Substacken!
📧 Ha témát, könyvet vagy podcastot javasolnál, esetleg csak elküldenél a fenébe, akkor küld egy válasz e-mailt!
Minden jót,
Norbi