Örök élet, példaképek és hiedelmeim
Tizenhárom meggyőződésem az életről, gondolatokat a példaképekről és a hosszú élet mítosza.
Ez az 56. OlvasóLista, egy hírlevél, amiben válogatott könyvajánlókat, cikkeket és podcastokat osztok meg veled. Híres Norbi vagyok, ezt a levelet azért kapod, mert feliratkoztál a norberthires.com blogon.
Szia,
A mai OlvasóListában az elmét és a testet is megdolgoztatjuk, ehhez pedig dukál az olvasva súlyt emelő panda. Furák a mesterséges intelligencia által generált képek, de egy jó paranccsal lehet használható végeredményt generálni (a fenti képet is így sikerült összehozni).
El fogja venni a munkámat az AI, vagy meg fogja könnyíteni, amikor írásról van szó?
Nehéz előre megmondani.
Amit ma látok az, hogy ki tudja egészíteni. Korábban is készítettem illusztrációkat cikkekhez, de azok időigényesek és béka segge alatt lévő szépérzékemnek köszönhetően nem túl jó minőségűek voltak.
Olyan eszközökkel, mint a DALL-E-t futtató Bing Képgeneráló gyorsabban tudok releváns és a magam által készített bugyuta firkáktól jobb minőségű képeket generálni.
A legutóbbi cikkekben már próbálkoztam MI-s megoldásokkal és a kutatáshoz is használtam a mindenki könyökén kifolyó ChatGPT-t.
Talán egy következő levélben írok részletesebben az MI-ről, ha érdekel titeket.
De térjünk rá a mai témákra.
Hoztam nektek:
Tippeket arra hogyan eddz, ha 100 évesen mankó nélkül akarsz járni.
Tizenhárom meggyőződésemet az életről.
Gondolatokat a példaképek szerepéről.
Egy keretrendszer öregedéshez
Nem mintha sokat gondolkodnék a nyugdíjas éveimről, de találtam egy gondolatgyakorlatot a legutóbbi Modern Wisdom podcast epizódban, ami új kontextusba helyezte az öregedést.
Dr Peter Attia kanadai-amerikai orvos, akinek a munkássága a hosszú életre összpontosít. A podcastban beszél arról, hogy miért érdemes a hosszú életre való optimalizálásról beszélni.
Korábban azt gondoltam az idő kerekét visszaforgatni kívánó módszerről, hogy hülyeség, de ahogy azt Attia elmagyarázza, ez a “tudomány” nem arról szól, hogy 80 vagy 85 évig élsz, hanem, hogy milyen életminőségben töltöd azokat az utolsó éveket.
A céllal érdemes kezdeni és ennek megértéséhez segít hozzá a marginális évtized fogalma:
“A marginális évtized életed az utolsó évtizede... Soha nem tudhatod, hogy mikor lépsz be a marginális évtizededbe. De sokan tudják, hogy mikor lesz az, és a kérdés az, hogy mit tegyenek.”
A gyakorlat lényege pedig:
Mit akarsz, hogy igaz legyen életed utolsó évtizedében?
Tegyük fel, hogy ha nem szenvedsz baleset és ha a gyógyíthatatlan betegségek is elkerülnek, akkor 80 évig fogsz élni. Mit szeretnél, hogy feltétlenül igaz legyen a 70-80 közötti önmagadra?
Szeretnél segítség nélkül sétálni? Ahhoz érdemes alsótestre edzened, hogy egy olyan bázist felépíts, amiből veszítve még marad elég kapacitásod sétálni.
Nem szeretnél gyógyszert szedni? Akkor érdemes normálisan étkezned és ügyelni a betegségekre, amikre hajlamos vagy, specifikus diétával csökkenteni a kockázatokat.
Nekem ez a gyakorlat átformálta, hogyan gondolkodok az öregedés-elleni változtatásokról és hosszú életet támogató kezdeményezésekről.
Nem csak azért nem érdemes kihagyni a lábnapot, mert hülyén fogsz kinézni, hanem mert lehet tíz évvel kitolod a mankó nélküli éveidet.
Tizenhárom hiedelmem
Még egy szűk terület is túl bonyolult ahhoz, hogy megértsük, nemhogy a körülöttünk lévő egész világ. Általánosítunk, kis szabályokat alkotunk, hogy a mindennapjainkat gördülékenyebbé tegyük.
Nevezhetjük ezeket elveknek, feltételezéseknek, vezércsillagoknak vagy hiedelmeknek.
Nekem is megvannak a saját hiedelmeim.
Ezek változnak, némelyik hamisnak bizonyult az évek során, és biztos vagyok benne, hogy a mostaniak közül néhány hamarosan elavulttá válik. De ez azt jelenti, hogy tanulnok.
Le akartam írni néhány alapelvemet, hogy a jövőben bebizonyíthassam, hogy tévedtem, és hogy gondolkodásom egy kis részét megoszthassam veletek.
Könnyű könyvkritikák mögé bújni, de ezekhez a tartalmakhoz értéket ad hozzá, ha tudod, hogyan gondolkodom, és hogyan befolyásolták a nézeteimet az olvasott könyvek és cikkek.
Íme, néhány meggyőződésem az életről:
A népszerű tanácsok átlagos eredményekhez vezetnek. Ellentmondásosnak, szerencsésnek kell lenned, vagy meg kell változtatnod az időhorizontodat ahhoz, hogy kiugró eredményt érj el.
Az élet az útra épül, nem célokra. A felkészülés során futott kilóméterek változtatnak meg téged, nem a tény, hogy lefutottad a maratont.
A helyi valóságunk nagyobb hatással van ránk, mint bármilyen globális esemény. Egy elismerő szó a sarki boltostól többet ér, mint 100 like idegenektől az interneten.
A tudás nem egyenlő az intellektussal. Az, hogy valaki olvasott vagy diplomás, nem jelenti azt, hogy okos.
A tényirodalmi könyvek nem jobbak a dokumentumfilmeknél, a novellák sem jobbak a Netflixnél. De a könyvek több képzelőerőt igényelnek, és egyszerűbb csak a sztorira koncentrálnod, mint az internetre kötött eszközök esetében.
Senki sem tudja, hogy mit csinál. Csak utólag nyer értelmet a sztori. Az életrajzok segítségével összeköthetők azok a pontok, amelyeket korábban senki sem látott.
A következetesség többet számít, mint az, hogy a dolgokat helyesen csináljuk. Egy éven át minden nap írni többet javít az íráskészségeden, mint bármilyen workshop.
Van egy alap boldogság szintünk, amelyhez jó és rossz események után is visszatérünk. Az életet nem a csúcsokra érdemes optimalizálni, hanem az átlagot értékelni.
A kedvesség ingyen van, és mindenkinek jobbá teheti a napját.
A testünket mozgásra tervezték. Hogy sprinteljen, emeljen, sétáljon, izzadjon. Évekig egy székben ülni nem természetes sem a testnek, sem az elmének.
A kemény munka nem mindig kifizetődő, de még mindig jobb, mint az alternatíva: a semmittevés.
A világról alkotott téves hiedelmek elengedhetetlenek a boldogsághoz. "X" országban minden jobb. Ha "Y" diétát csinálnék, akkor olyan alakom lenne, mint "Z" hollywoodi színésznek. Minél kevesebb mítoszt próbáltál ki, teszteltél és romboltál le, annál reményteljesebb tudsz maradni.
Léteznek építők és fenntartók. Egyik sem jobb a másiknál, és egymásra vannak utalva. A vállalkozónak szüksége van a politikusra, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol megbecsülik a munkáját, míg a politikusnak szüksége van a vállalkozóra, hogy olyan világot teremtsen, amit érdemes megvédeni.
Mit adhat egy példakép?
Mit ad egy példakép és mit veszítünk a hiányával?
Milyen mintákat követünk példaképválasztásánál?
Hogyan rombolja le a közösségi média és a bulvár a legtöbb példaképképet?
Kik a népszerű példaképek?
Ezeknek a kérdéseknek szeretnék utánamenni ebben a cikkben.
Nem valami nyomi inspirációs anyag lekörmölése a célom, hanem az ókori görögöket is foglalkoztató, napjainkban fogkrémreklámra és fizetett instagramposztra lekicsinyített fogalom mögé szeretnék nézni.
Egy jó minta inspirál, reményt ad, és világítótorony a visszautasításokkal és negativizmussal teli világban. Nézzük hát meg miért érdemes kiposzterezni a szobánkat!
Zárszó
Köszönöm, hogy megtiszteltél figyelmeddel!
Érdekesnek találtad a mai OlvasóListát? Nagy segítség lenne számomra, ha segítenél több potenciális olvasóhoz eljuttatni ezeket a gondolatokat az alábbi gombra kattintva:
Még nem iratkoztál fel? Azt itt teheted meg:
A visszajelzést ajándék és ha minden igaz Substacken már lehet likeolgatni, hozzászólni és elvileg a válaszleveleket is megkapom. Ha témát, könyvet vagy podcastot javasolnál, esetleg csak elküldenél a fenében, akkor ne érezd korlátok között magad!
Minden jót,
Norbi