Ez a 97. OlvasóLista, egy hírlevél, amiben válogatott könyvajánlókat, cikkeket és podcastokat osztok meg veled. Híres Norbi vagyok, ezt a levelet azért kapod, mert feliratkoztál a norberthires.com blogon vagy a Substacken.
Szeretek olvasni. Hiába bármilyen online kurzus ígérete vagy streaming szolgáltató új sorozatának kísértése, én ma is nagyrészt könyvek segítségével tanulok és szórakozok. Néha ezt túlzásba is viszem. Tudom, hogy az olvasás lehet pótcselekvés, halogatás, önigazolás keresése (erről írtam itt), ahogy a túl sok brokkoli orrod alá lapátolása is lehet egészségtelen, attól függetlenül, hogy a zöld fejű barátunk egyébként jó cucc.
Viszont egy könyv nagyobb elköteleződést igényel, mint egy sorozat. Egy 300 oldalas könyvet átlagosan 10 óra alatt olvasunk el. Egy rossz filmmel pedig maximum két órát pazarolunk el. Ugyanitt sokkal könnyebben abbahagyunk egy filmet, mint egy könyvet. A film félbeszakítása kevésbé fáj, mert kevesebbe került az elkezdése is.
A TV szolgáltatót és a streaminget egyébként is fizetjük, így a félbehagyott filmet nem érezzük ablakon kidobott pénznek, míg egy könyv fülszövege alatt nagy betűkkel villog az ára, ha pedig más forrásból szereztük be (könyvtár, kölcsönkértük, Háború és Békét olvasó óvodásoktól elloptuk), akkor is több energiát fektettünk bele a könyv megszerzésébe, mint annyit, hogy lehuppantunk a TV elé.
Megéri jó könyveket olvasni. Nekem a tuti módszerem arra, hogy minél jobb könyveket kapjak le legközelebb a könyvespolcról nem más, mint egy olvasólista vezetése. Ezt a listát viszont valahogy meg kell töltenem valószínűleg jó könyvekkel.
A “jó könyv” számodra jelenthet teljesen mást, mint nekem, viszont a jó hír, hogy a mai OlvasóListában bemutatott könyvtaláló módszerek ízléstől és értékítélettől függetlenül működnek.
1. Könyv említések lejegyzése
A jó könyvekkel, csakugyan mint a jó sztorikkal nem az a probléma, hogy nem jönnek velünk szembe, hanem az, hogy nem emlékezünk rájuk. Ha szeretnél jó sztorikat mesélni, annak nem az a tuti módja, hogy leülsz az íróasztalhoz és megerőlteted magad, hogy márpedig most jó történeteket fogsz papírra vetni.
Storyworthy című könyvében Matthew Dicks azt javasolja, hogy minden este lefekvés előtt tegyük fel a kérdést magunknak:
Ha egy ötperces történetet kellene elmondanom a színpadon valamiről, ami a nap folyamán történt – mi lenne az?
Ezt a sztorit pedig vessük papírra.
Nem lesz minden egyes sztori következő önálló humorested része, de egy hónap terméséből már képes leszel találni 2-3 megosztásra érdemes pillanatot. Ugyanezt a módszert könyvek esetében is használhatjuk.
Most megmutatom hogyan csinálja a perfekcionista és a lusta énem mindezt a gyakorlatban.
Zettelkasten Olvasólista
Ahogyan evés közben jön meg az étvágy, én úgy találok jó könyveket jó könyvek olvasása közben. Olvasás közben aláhúzgálok gondolatokat, jegyzetelek a margóra, bekarikázok a könyvben ajánlott más köteteket, amikor pedig befejeztem a könyvet minden megjelölt gondolat bekerül a Zettelkasten jegyzeteim közé.
Itt van egy külön jegyzetem “Könyvlista” néven. Amikor egy könyvben a szerző ajánl egy másik kötetet vagy forrásra hivatkozik, akkor a könyv önálló jegyzetében az említett cím mellé biggyesztek egy [[Könyvlista]] linket.
Ennek a linknek hála pedig listázni tudom az utóbbi évek összes könyvekből származó könyvajánlásait szerzővel, kötettel és ajánlott könyvcímmel együtt.
Lusta jegyzetek
Amikor nem hosszú jegyzetekkel teletűzdelt könyvből származik a könyvihlet, hanem egy random cikkből vagy podcastból, akkor nem vesződök a Zettelkastenhez használt Obsidian megnyitásával, hanem egyszerűen csinálok egy gyors jegyzetet a kezem elé kerülő első telefonos jegyzet applikációban.
Ha pedig konkrétan a könyv adatlapján vagyok, akkor a “Megosztás / Share” gombbal bedobom a rövidtávú OlvasóListámba.
Valahogy így:
Röviden: jegyezd le a könyv címét és szerzőjét, ha a jövőben szívesen olvasnád.
Nincs ebben semmi varázslat, cserébe pedig könyvek olyan hosszú listáját kapod, amikben megvan az esély, hogy “jó olvasmányok” legyenek számodra.
2. Listák
Még a fenti túlbonyolított könyvjegyzetekkel is akad, hogy kifogyok az ötletekből, vagy egyszerűen másfajta könyvekre vágyom, mint amiket korábban olvastam. Ilyenkor jönnek kapóra a különböző könyves listák.
Nem kezelem úgy ezeket a listákat, mintha minden egyes könyve olvasásra érdemes lenne, csupán a lista számosságából kifolyólag több olyan címmel találkozhatok, amiből talán horogra akad egy-két jó könyv is.
Klasszikusok
Tim Ferris egyik podcastjában hallottam, hogy az utóbbi években csak olyan könyveket olvas, amiknek a szerzője legalább 100 éve hallott. Ha egy könyv kiállta az idő próbáját, akkor nagyobb valószínűséggel lesz jó olvasmány.
Ted Gioia pedig azt írja:
Fiatal koromban régi könyveket olvastam, öreg koromban pedig új könyveket.
A klasszikusok sokszor nehezebb olvasmányok, de személy szerint én ritkán bántam meg elolvasásukat. Mondjuk volt, amikor nem értettem, de az nem a könyv hibája volt.
Ha klasszikusokat tartalmazó listára vágysz, akkor a modern library top 100 listában olyanokat találsz, mint
James Joyce: Ulysses
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
James Joyce: Ifjúkori önarckép
Vladimir Nabokov: Lolita
Aldous Huxley: Szép új világ
Vagy Ted Gioia, az Honest Broker is oszt meg hasonló köteteket:
Népszerű könyvek
Ha beesel bármelyik könyvesboltba, akkor elég nehéz elkerülni a hónap aktuális bestsellereit. Az eladási számok vagy a népszerűség ugyanakkor nem feltétlenül vetítik előre egy könyv minőségét, így ezekkel a listákkal érdemes csínján bánni.
A népszerű kategóriába ma több “best of” listát is belezsúfoltam, így díjnyertes és közönségkedvenc könyveket is találhatsz:
Magyar irodalombarátok kedvenc könyvei
2005-ben volt egy könyvbeszavazós műsör, ahol 400 ezer SMS szavazatból állították össze a magyarok 100 kedvenc könyvét.
Őszintén szólva 9 évesen nem igazán izgattak a könyvbeszavazós műsorok, így a Nagy Könyvről sok emlékem nincs, viszont a műsornak hála született listában sok jó könyvet találni, ráadásul néhányat magyar szerzőktől is.
A top 10:
1984 (Orwell, George)
A 22-es csapdája (Heller, Joseph)
A Da Vinci-kód (Brown, Dan)
A Diadalív árnyékában (Remarque, Erich Maria)
A fekete város (Mikszáth Kálmán)
A funtineli boszorkány (Wass Albert)
A gyertyák csonkig égnek (Márai Sándor)
A Gyűrűk Ura (Tolkien, John Ronald Reuel)
A három testőr (Alexandre Dumas)
A katedrális (Follett, Ken)
A lista többi könyvét pedig itt találod.
A 21. század legjobb könyvei
A New York Times szerkesztői összeállították a 21. század legjobb könyveinek listáját, ami olyan köteteket tartalmaz, mint
My Brilliant Friend (Elena Ferrante)
The Warmth of Other Suns (Isabel Wilkerson)
Wolf Hall (Hilary Mantel)
The Known World (Edward P. Jones)
The Corrections (Jonathan Franzen)
a teljes listát pedig itt találod.
Ha pedig egy demokratikusabb listára vágysz, akkor jó hírem van számodra, ugyanis a New York Times megkérdezte olvasóit is, hogy szerintük melyik a a század 100 legjobb könyve. Az olvasók listáját ide kattintva érheted el.
Irodalmi Nobel-díjasok könyvei
Mi más lehetne a minőség fokmérője, ha nem az Irodalmi Nobel-díj. Az összes díjazottat és könyveiket megtalálod a Nobel-díj hivatalos weboldalán. Számomra sokkal hasznosabb a goodreads listája, ahol Nobel-díjas írók összes kötetét listázzák és még népszerűség szerint is súlyozzák.
Ebből a listából pár kötet:
Száz év magány (Gabriel García Márquez)
Az idegen (Albert Camus)
Az öreg halász és a tenger (Ernest Hemingway)
Érik a gyümölcs (John Steinbeck)
Vakság (José Saramago)
A teljes listát pedig itt találod.
Köszönöm a múlt heti OlvasóListában leadott sok szavazatot. Az ilyen apró funkciók, mint a szavazás számomra nagyon hasznosak. Sok ötlet van a fejemben, amit szeretnék megvalósítani, de nincs mindegyikre időm. Egy ilyen szavazással pedig ti, feliratkozók is aktív részesei lehettek az OlvasóLista alakulásának.
Minden jót,
Norbi
🎁 A megosztás ajándék
Ha tetszett a mai levél, akkor nincs jobb mondja hálád kifejezésének, mint az, ha megosztod egy ismerősöddel.
A New York Times-os listáid csak a lapra előfizetés esetén elérhetőek. Nevetséges feltételezés, hogy - csak hogy láthassam - előfizetek erre... Jó lenne csekkelni és figyelmeztetni. Amúgy ahhoz, hogy ide írjak pár sort, egy horribilis feliratkozási procedúrán kellett átvergődjek, jól megnehezíted a kommentelést. Ha sok szemetes emailt okoz a jövőben ez - lévén:jön olyan elég - majd leíratkozom, ami kár, mert remek olvasói ajánlataid vannak, szívesen írnék érdemi kommentet. Úgy tűnik: nincs szükséged visszajelzésekre...pedig önkritikus, önfejlesztőek a gondolataid...Itt némi ellentmondás keletkezett... Hajrá spanyoltanulás! Zsolt, közgazdász, könyvmoly, zenész, pókeres, Makó