Életed végéig tartó játékok
Avagy miket csinálok, ha nem tudom merre van az előre.
Ez a 63. OlvasóLista, egy hírlevél, amiben válogatott könyvajánlókat, cikkeket és podcastokat osztok meg veled. Híres Norbi vagyok, ezt a levelet azért kapod, mert feliratkoztál a norberthires.com blogon.
Kockázatkerülő vagyok. Szeretek biztosra menni az életet meghatározó fontos döntéseknél. Azért olvasok sok tényirodalmi könyvet és bújok viselkedéselméleti könyveket, hogy mások hibájából tanulva a legoptimálisabb döntéseket hozhassam.
Viszont optimális döntéssel legutóbb egy unalmas egyetemi vizsgán találkoztam. Hiába ekézik sokan az iskolarendszert, értékét abban nem lehet elvitatni, hogy egy burkot húz fölénk, amiben fekete-fehér eldöntendő kérdéseken keresztül gyakorolhatunk.
Amint viszont kilépünk az iskola kapuján minden színesebb és kaotikusabb lesz. Sokszor nincs egy egyértelműen jó döntés. Lehetőségek vannak, amik különböző irányokba vihetik az életünket.
Bár csekély időt töltöttem életemből főállásban dolgozva, viszont az első pillanattól kezdve belekóstolhattam a célállítás művészetébe. Tűzz ki ügyfeleknek marketingcélokat, magadnak teljesítményértékeléshez kapcsolódó kívánalmakat, mellesleg a bónuszod egy harmadik számtól függ.
A sarkcsillag mutató egy célállítási módszer szerint a legfontosabb cél mérőszáma.
Egy bizniszben a sarkcsillag mutató könnyen meghatározható. Általában valamilyen a bevételt erősen meghatározó szám. Sok figyelmet pénzzé konvertáló bizniszben ez az olvasók / nézők / látogatók száma.
Ha nem lett volna elég a szerencsés esetben negyedévente, rosszabb esetben havonta változó üzleti célok, hamar elkezdtem kutatni életem sarkcsillag mutatói után. A Notion-féle produktivitási appokat valamivel meg kell tölteni.
Mértem a
havonta olvasott könyvek,
publikált cikkek,
e-mail feliratkozók számát,
megtakarításaim összegét,
megtakarítási rátám,
testúlyomat,
lefutott kilóméterek számát,
fekvenyomás maxomat.
Néhány mutató mérését abbahagytam, mert elértem egy számomra ideális szintre, más mutató mozgatásába genetika, tehetség, vagy akaraterő hiányában belebuktam és voltak olyan céljaim is, amik visszatekintve egyszerűen hülyeségek voltak.
Viszont attól függően, hogy elértem egy célt vagy sem, egy valamit megtanultam:
Sokkal kevesebbet számítanak a rövidtávű célok, a lifehackek, és produktívnak tűnő rituálék, mint az korábban gondoltam.
Valamilyen szinten az összes fenti célom vicces, arról nem is beszélve, hogy gyakran nem is voltak összhangban azzal, amit valóban akartam az életben.
Ahogy a bölcsesség szól:
“Talán szerencse, hogy ilyen lassan haladok, mert lehet, hogy rossz irányba megyek.” - Ashleigh Brilliant
Az, hogy néha rossz irányba mennyünk elkerülhetetlen, főleg azért, mert legtöbben menet közben tapogatjuk ki merre is van a jó irány.
Ilyenkor mesterkélt számokat hajkurászásni okafogyottnak tűnik, de az élet ilyenkor sem áll meg.
A mai levélben azt szeretném megosztani veled, hogy milyen játékokat játszok, amikor nem lebeg semmilyen nagy cél a szemem előtt, mégis szeretném, hogy az adott tevékenység hasznos legyen és örömet leljem benn.
Magyarázhatnám úgy is, hogy milyen szokásokat követek kaotikus időkben, de a szokás szót James Clear és önfejlesztő könyveket publikáló barátai kissé elhasználták.
Sokkal jobb hasonlat a játék.
Véges és végtelen játszmák című könyvében (összefoglaló), James Carse, a New York-i Egyetem történelemtudományi professzora két fajta játszmát különböztet meg az életben:
Véges játszma: A véges játszma célja a győzelem. A véges játszmákat külsőleg meghatározott szabályok jellemzik. Véges játszma például egy sakkjátszma, egy focimeccs, vagy épp egy állásinterjú.
Végtelen játszma: A végtelen játszma célja, hogy játékban maradjunk. Míg egy állásinterjú véges játszma, addig a karrierünk már egy végtelen játszma. Mi alakítjuk a szabályokat, amiket követni szeretnénk és a karrier célja nem ér véget egy állás megszerzésével, vagy meg nem szerzésével.
Tehát térjünk a lényegre, avagy arra, hogy milyen cél nélküli játszmákat játszok, amit szeretnék “végigjátszani”:
Sport és mozgás
A megemelt súlyok és lefutott kilóméterek száma, mint cél önmagában megmosolyható, de ha ezek képesek motiválni arra, hogy levonszold a feneked az edzőterembe vagy a futópályára, akkor jobb mérőszámokat nem is találhatnál.
Ezért biggyesztek be a céljaim közé mindig valami fizikai képességeimet próbára tévő számot, célt. Idén szeretnék például egy maratont lefutni.
De én szerencsés vagyok.
Neveltetésemnek és az iskolából hazafelé megkergető megkergető vizslának hála hamar felfedeztem a mozgás hallatlan előnyeit. Mindig csináltam valamit. Ha nem fociztam, akkor karatéztam, futottam, néptáncoltam. Semmiben sem voltam különösebben ügyes, de élveztem.
Amikor pedig 10 éve lementem egy szépségszalon hátsó részében berendezett konditerembe valami bekattant. Két kezemen meg tudom számolna hány olyan hét telt el, amikor nem fogtam súlyzót.
De mi haszna van a mozgásnak?
Egészség: Ritkán kapok el nyavalyákat, jól érzem magam a bőrömben.
Magabiztosság: Scott Galloway mindenttudó professzornak van az a mondása, hogy ha huszonévesen belépsz egy terembe, akkor hinned kell, hogy képes vagy leütni vagy lefutni a jelenlévőket.
Hosszútávú gondolkodás: Ha nyaralni megyek, nem edzek. Két hét kihagyás után szinte semmi sem változik a kinézetemen. A fizikumomat évek alatt építettem fel, és évekig szeretném az előnyeit élvezni. Ugyanúgy két hét diétától / kemény munkától sem várhatok nagy változást. Hónapokban, években érdemes gondolkodni.
Hangulat: Nekem mérhetetlenül feldobja a napomat egy edzés. Illetve az ellenkezője is igaz: ha nem edzek sokkal kevésbé vagyok jó társaság.
Sikerélmény: Ha a napom nem a legjobban alakul, arra mindig számíthatok, hogy ha edzek egy jót, akkor egy kis sikerélménnyel zárom a napot.
Legyél kezdő valamiben
Van bennem ez a fura beidegződés, hogy minden tevékenységnek valami nagyobb célt kell szolgálnia. Gyerekként, ha elkezdesz valamit, akkor azonnal jön a felnőttek tíz évre vetített kérdése:
Beiratkozol úszóedzésekre: Milyen számban indulsz az olimpián?
Vajaskenyeret kensz magadnak: Gondoltál rá, hogy séf legyél?
Nem kell olimpikonná vagy séffé válnod.
Új dolgokba kezdeni akkor is megéri, ha nem leszel a terület legjobbja. Valami újat tanulni szerénységre tanít, nem engedi, hogy elszállj magadtól. Hiába vannak az élet más területein sikereid, ha az esti judo edzésen egy 14 éves földhözvég.
Nem elhanyagolható előnye az új dolgok tanulásának, hogy tágítja a világodat. Új nézőpontokat csempész az életedbe, és színesebbé teszi azt. Rájössz, hogy mennyi nagyszerű zene, tánc, mozdulat, edzés és város van a világon, amit érdemes felfedezni.
Valamit felületesen ismerni növeli a lehetőségeidet is.
Ha egy marketinges vagy, aki egy nyáron szörfleckéket vett, akkor jobb munkát fogsz tudni végezni, ha az élet egyszer feléd sodor egy sportszereket értékesítő webshopot. Jobban érted majd a vásárló fájdalompontjait, prioritásait, mert ha rövid ideig is, de jártál a cipőjében.
Új dolgok tanulása az egyik legjobb eszköze a véletlenszerű felfedezések növelésének.
Írd le mit gondolsz
Nekem a mai levél írása is sok gondolatot helyére tett a fejemben. De nem kell hírlevelet írnod, ahhoz hogy az írás pozitív hatásait megtapasztald.
Szaladunk és nem állunk meg gondolkodni.
Dolgozunk, edzünk, a pufferidőben Tiktokot pörgetünk és nagyon ritkán zoomolunk ki a hétköznapokból és teszünk fel nagy kérdéseket. Még ha valami nincs a helyén és fáj, akkor is inkább tovább gürcölünk és további figyelemeltereléseket keresünk, csak hogy ne maradjunk egyedül a gondolatainkkal.
Én nem tudok leülni egy székre és fejben megoldani a problémáimat. Viszont ha leírom mit gondolok, akkor egyfajta megkönnyebbülést érzek. Látom, hogy mit gondolok és abból már ki tudok indulni.
Nem elhanyagolható részlet, hogy ha írok, akkor gondolkodok is.
Egy rakás időt töltünk információbevitellel (híreket olvasunk, TV-t nézünk, podcastokat hallgatunk), de az információ feldolgozására alig szakítunk időt.
Egyik fülünkön be, másikon ki mennek az okosságok.
A hallottak közül a legfontosabb dolgok lejegyzése is segíthet, kicsit többre emlékezni.
Én naplót írok.
Kis jegyzetfüzeteket írok tele gondolatokkal, amik segítenek az adott pillanatban és emlékként szolgálnak a jövőben.
Ez egy olyan játszma, aminek minimális időráfordításra van szüksége, hatványozott előnyökkel jár és életem végéig szeretném játszani.
Épp úgy, ahogy mozogni és tanulni is egy végtelen játszma.
Te milyen végtelen játszmát játszol?
Zárszó
Köszönöm, hogy megtiszteltél figyelmeddel!
Tetszett a mai OlvasóLista?
Oszd meg ismerőseiddel és segítsd több emberhez eljuttatni ezt az apró hírlevelet:
Még nem iratkoztál fel? Azt itt teheted meg:
A visszajelzést ajándék.
❤️ Ha tetszett a levél lájkold, írj hozzászólást a Substacken!
📧 Ha témát, könyvet vagy podcastot javasolnál, esetleg csak elküldenél a fenébe, akkor küld egy válasz e-mailt!
Minden jót,
Norbi